5. fejezet

Sziasztok!

Meghoztam az 5. részt. Ez a fejezet inkább arról szól, hogy Alexa hogy ismerkedik meg jövendőbeli csapatával. Aki nem szereti Vettelt azt el kell szomorítanom, mert Sebi még egy-két fejezet erejéig Alexa kegyeit keresi. De nyugi! Természetesen továbbra is Felipe a favorit. Remélem azért nem pártoltok el tőlem. Írjatok komit! Légyszi! Puszi nektek!

Aggályok és a vacsorameghívás

Szombaton, mikor lementünk a pályára minden fotós minket követett. Apám minden riporternek interjút adott. Mi pedig anyuval, Adrival, Klauval és Balázzsal beültünk a paddockba kajálni.

- Te is ilyen népszerű üzletasszony leszel mint az apád - vigyorgott Klaudia

- Igen - mondtam egykedvűen

- Nem is örülsz neki? - kérdezte Balázs

- Nem erről van szó. Csak én is ilyen leszek, hogy úton útfélen interjút kell adnom, ahelyett, hogy én készíteném őket? Nem vagyok benne biztos, hogy ezt akarom - mondtam

- Te hülye vagy? Apu vett neked egy forma1-es csapatot a 23. születésnapodra és te kinyögöd, hogy nem akarod? - ordított Adri

- Én nem ezt mondtam. Én csak annyit mondtam, hogy nem biztos, hogy végig tudom csinálni. Egyetemre járok. Egy év múlva amikor kijárom az egyetemet pályakezdő újságíró leszek és máris vezessek el egy forma1-es istállót? Egy kicsit konyítok hozzá, de ez még nem elég. Ráadásul tőlem idősebb és tapasztaltabb embereknek parancsolgassak? - kiabáltam én is Persze egyből mindenki minket kezdett el bámulni.

- A következő egy évben megfigyeled a dolgokat és megismered az embereket. És azért, mert átveszed a csapat irányítását az nem azt jelenti, hogy egyedül csinálod. Az apád is itt lesz. Nem minden hétvégén, de többnyire itt lesz, ahogy mi is veled leszünk - mondta anyu

- Tudom, de félek ettől az egésztől. Lehet, hogy nem elég egy év. Az egyetemen is helyt kell állnom, itt is figyelnem kell. Attól félek, hogy csalódást okozok mindenkinek - mondtam lehajtott fejjel

- Alexa! Senki nem kéri azt tőled, hogy felelj meg mindenkinek. Csak annyit tegyél, amennyit elbírsz. Ha azt mondod apukádnak, hogy nem elég egy év arra, hogy megtanuld a vezetést, akkor addig tanít ameddig szükséged van rá - mondta Klau

- Egy év hosszú idő. Addig még ráérünk azzal foglalkozni, hogy mikor veszed át a csapatot - mondta anyu, majd a Toro Rosso boxa felé vettük az irányt, hogy megismerkedjünk a csapattal.

Természetesen olyan szerencsétlen vagyok, hogy megbotlottam egy vezetékben és kishíjján orra estem. Először az autót és az embereket láttam aztán hirtelen már a padló felé közelítettem. Már vártam, hogy belecsapódjak a betonba, amikor valaki elkapott és a lábamra állított. Újra találkoztam egy kék szempárral, de ez nem Sebastianhoz tartozott. A megmentőm csak akkor engedett el mikor már stabilan álltam.

- Jobb ha vigyázol, mert itt sok a vezeték - mondta és az angoljában erősen érezhető volt a spanyol akcentus

- Köszi, hogy megmentettél. Én ilyen béna vagyok. Úgyhogy jobb ha a közelemben leszel, hátha újra el kell kapnod - nevettem

- Ígérem kéznél leszek - tette a szívére a kezét nevetve - Amúgy Jaime Alguersuari vagyok

- Tudom - mondtam - Alexa vagyok Alexandra Pataki

- Te vagy a csapat új tulajdonosának lánya? - kérdezte

- Nem - hallottam meg apám hangját - Valójában ő a tulajdonos.

- Komolyan? - kerekedett el Buemi szeme - A múltkor még a Ferrarinál láttalak.

- A múltkor Felipe Massa meghívásának tettünk eleget. Ezért voltunk ott - mondta Klau Kössz Klau! Egy újabb tőrdöfés a szívembe. Most miért kellett kimondanod a nevét? Újra beugrott az a mosoly ami miatt úgy imádom. Miért jöttem ide? Csak kínzom magam vele. Ahányszor látom vagy hallom a nevét sírhatnékom támad. Nem is kéne itt lennem. De ez a csapat számít rám ezért túl kell élnem ezeket a napokat, amiket együtt töltök VELE.

- Értem. Amúgy Sebastian Buemi vagyok - nyújtotta mosolyogva a kezét

- Alexa vagyok - fogadtam el a kézfogást

- Majd szólok a többi pilótának is, hogy figyeljenek rád nehogy eless. - nevetett Jaime - Tehát akkor a Ferrarinál Felipének kell szólnom?

- Nem - vágtam rá azonnal Talán túl gyorsan.

- Miért nem? Ha egyszer őt ismeritek - kérdezett vissza Buemi Na erre mit mondjak? Azért ne mert ha elesnék, ő megmentene engem, elkábítana a közelsége és megcsókolnám? Mert ez történne.

- Annyira azért nem vagyok béna - nyögtem ki nagy nehezen

Annyiban hagyták a dolgot habár néhányan furán néztek rám. Klau mindentudó nézése elárulta nekem azt, hogy rájött. Tudja, hogy teljesen beleestem a kis brazil banditába. Előle nem is titkolhatok semmit sokáig. Nem szólt egy szót sem csak csendben leült a box egyik sarkába és onnan figyelte az eseményeket. 

Az időmérő edzés kettőkor kezdetét vette. Alonso nem vett részt az időmérőn, mert a délelőtti szabadedzésen csúnyán összetörte a Ferrarit. Csak a boxutcából rajtolhat holnap. Így Felipének egyedül kell helyt állnia. Ő húzza most a Ferrari szekerét. A pole végül Webberé lett. Megint! Nagy meglepetésre Kubica lett a 2., míg Sebastian "csak" a 3. Felipe végül a 4. legjobb időt futotta, de szerintem a Ferrarinak ez épp elég. A mi fiaink azonban nem örülhetnek a helyüknek ugyanis a mezőny közepén végeztek. Buemi 13 míg Jaime a 17. időt autózta. Az edzés után gyorsan összedobtuk a beszámolót, majd elkaptuk Webbert egy interjúra. Mark Button-hoz hasonlóan ugyancsak kedves és őszinte volt velünk. Legalábbis mi úgy láttuk, hogy őszinte volt.

Vasárnap egész nap a TR boxban voltunk elvégre meg kell ismernünk a csapatot és a munkájukat. Ki sem dugtuk az orrunkat onnan csak ha kajálni mentünk. Akkor általában én és a barátaim Jaime, Sebastian és Sebi társaságában töltöttük el az ebédet.

A futamot természetesen végig izgultam, hiszen több barátom is a pályán volt. Az egész izgalmas és balesetekkel tarkított futam volt. Megállt bennem egy párszor az ütő az biztos. Végül Webber nyert, Sebi második, Kubica pedig 3. helyre hozta be a Renault-ot. Felipe maradt a negyedik, Alonso pedig a boxutcai rajtját követően 6.-ként ért célba. Nem rossz! A srácok egy kicsit feljebb küzdötték magukat és ez jó! Buemi 10. lett ami azt jelenti övé az utolsó pontszerző hely, ami sokat ér most a csapatnak. Sajnos Jaime pont lecsúszott róla ugyanis 11. lett, de nem baj. Majd legközelebb. Gyorsan leírtuk a futamon történt eseményeket, kikérdeztük Jaimét és Kubicát majd elbúcsúztunk mindenkitől.

- Szia főnök - - vigyorgott Jaime majd megölelt

- Még nem vagyok a főnököd  - vigyorogtam én is - Majd csak leszek.

Pár perc elteltével Sebi kukkantott be.

- Mikor érsz rá jövő héten? - mosolygott

- Kedden és csütörtökön vizsgázom, de szerintem a hétvége viszonylag oké. Miért kérdezed?

- Nem jössz el velem vacsorázni a héten valamikor? - kérdezte zavartan

- Te randira hívsz? - kérdeztem ledöbbenve

- Igen - mondta még zavartabban Gondoltam ideje kimentenem szegényt.

- Majd hívj fel és egyeztetünk. Addig is naponta beszélhetünk - mondtam Erre egyre vidámabb lett. Elköszöntem tőle is majd mentünk a reptérre. Már a gépen elkezdtem tanulni. Csak késő este értünk haza. Természetesen azonnal aludni mentem, mert másnap suli.

Hétfőn bementünk az egyetemre és beadtuk a házit. Óra után a suli legnagyobb hisztérikája elkapott.

- Apuka nemcsak a tanulmányaidat fizeti, hanem még a forma1-be is bevisz? - mondta gúnyosan Bianka

- Nem értem miről beszélsz - mondtam

- Hallottam, hogy apád megvett egy forma1-es csapatot. Igaz? - vigyorgott

- Nem. Nem igaz, mert csak a csapat felét vette meg - viszonoztam a vigyorát

- A gazdag ribancoknak mindent szabad? - kérdezte emelt hangon

- Hogy mered? - vicsorgott rá Klau és készült rávetni magát, de sikerült megakadályoznunk.

- Hagyd! Bianka úgyis magából indul ki - mondtam Ezután hazamentünk, ahol tovább tanultunk.

Kedden aztán eljött az egyik nagy megmérettetés. Nehéz és hosszú vizsga volt, de végül sikeresen megoldottam. Legalábbis azt hiszem. Ezt majd pénteken megtudom.

A szerda is tanulással telt. Egyedül Seb hívása zökkentett ki. A randit péntekre beszéltük meg, de azt nem mondta, hogy hová megyünk. Még azt sem tudom melyik országban lesz.

A csütörtöki nap is úgy telt ahogy a keddi. Este kaptam egy sms-t Sebitől, hogy ha pénteken végzek a suliban azonnal menjek a reptérre. Foglalt nekem jegyet, de a helyszínt nem árulta el.

Pénteken a suliban közölték hogy mindkét vizsgám kitűnő lett, aminek nagyon örültem. Ezután hazamentem csomagolni aztán irány a reptér. Téli és nyári ruhát egyaránt pakoltam, mert fogalmam sincs milyen idő lesz ott ahová megyünk. Lehet, hogy Szibériába visz. Ki tudja! A reptéren egy névre szóló jegy várt Párizsba. Sebi a romantika városába hív? Máris egy plusz pont. Már most levett a lábamról. Estére oda is értem, de hullafáradt voltam. Seb a reptéren várt rám.

- Mit vegyek fel a vacsihoz? - kérdeztem fáradtan Nem tudom milyen helyre akar vinni.

- Majd holnap eldöntöd. Az egész hétvégét itt töltjük - mondta Mi van?