Sziasztok!
Itt van Alexa kalandjainak folytatása! Most megtudhatjuk, hogy mi a válasza Felipe ajánlatára.(Habár szerintem ez már sejthető.) De talán mégis a legfontosabb momentuma a fejezetnek az az a titok, amit Alexa tud meg Felipéről. A titok elárulója pedig nem más mint... Nem! Nem lövöm le a poént!
Könyörögve kérlek írjatok komit! Akik eddig is írtak azoknak KÖSZÖNÖM. Természetesen nem sértődöm meg egy-egy negatív kritikától sem. Minden építő jellegű kritikából tanulok. Írjatok továbbra is!
Jó olvasgatást!
Puszi
Krimi88(Kriszti)
Sokkoló hír
Nem akarom, hogy szomorú legyen miattam. Fel akartam vidítani, így kiböktem végre a választ.
- Rendben Vállalom - mondtam Elértem a célom! Azonnal egy széles vigyor terült szét az arcán. Ez a mosoly érte el, hogy a kedvenc pilótámmá válasszam. És ez az a mosoly ami miatt első látásra beleszerettem.
- Akkor már most kezdj! - mondta vigyorogva - Jössz velem Isztambulba.
- Tényleg! Neked tegnap óta Törökországban kéne lenned - mondtam
- Tudom, onnan jöttem magángéppel, de reggelre ott kell lennem. Szóval jó lenne ha sietnél - sűrgetett
- Jól van! - mondtam aztán hazamentünk A suliból simán elengedtek. Talán túl simán! Na mindegy! Otthon elmondtam anyunak, hogy Felipének és a Ferrarinak dolgozom és hogy megyek Isztambulba. Nem volt ellene kifogása, hiszen tudta hogy legalább ott leszek ahol remélhetőleg az egész életemet töltöm majd. Gyorsan összecsomagoltam és mentünk is Ferihegyre. Hajnaltájt értünk oda. Le is csesztem Felipét azért, hogy miattam nem pihente ki magát és ki van facsarva mint egy citrom. Hogy fogja így megnyerni a versenyt? Miattam nem fog nyerni és ezt a szememre is veti majd Stefano. Mivel Felipe foglaltatott nekem előre szobát ezért ezzel nem kellett foglalkozni. Habár Felipe közölte hogy ha nem is lenne szobám nála aludhatnék. Na persze! Ki tudja mi lett volna abból! Egy szobában egész éjjel azzal a pasival, akibe bele vagyok esve. Már a Sebivel való kapcsolatom második hetében megcsalnám. Szóval még jó, hogy lett saját szobám. Hulla fárad voltam úgyhogy amint letettem a fejem a párnára el is aludtam.
Szombat reggel gondoltam meglepem Sebit. Rendeltem neki reggelit aztán bekopogtam hozzá. Kómás fejjel nyitott ajtót.
- Jó napot uram! Remélem velem reggelizik ma. - vigyorogtam
- Te hogy kerülsz ide? - kérdezte meglepetten miközben beinvitált
- Mától egész nyáron én vagyok Felipe sajtósa - mondtam
- Tényleg? Megoszthatnál velünk egy-két ferraris adatot - vigyorgott szégyentelenül
- Sebastian Vettel te azt kéred tőlem, hogy kémkedjek nektek? - kérdeztem felháborodva, de tudtam, hogy csak viccel - Amúgy is a Ferrarinak nagyobb szüksége lenne a ti adataitokra. Így legalább lenne esélyük megverni titeket.
- Minket senki sem tud megverni - húzta ki magát büszkén Erre csak megforgattam a szemeimet. Na persze!
- Na ja! Ha máshogy nem majd ököllel. - idéztem kedvenc forma 1-es kommentátoromat Palik Lászlót
- Abban is jobbak vagyunk - mondta
- Hülye! - reagáltam le
- Tehát ha egész nyáron itt leszel, akkor többet találkozunk? - kérdezte mosolyogva
- Aha - mondtam majd megcsókoltam
Miután megreggeliztünk boldogan kézen fogva mentünk ki a pályára. Ott hamar elváltak útjaink hiszen ő ment a Red Bullhoz én meg a Ferrarihoz. Felipe már várt rám. Elmagyarázta mit is kell tennem, aláírtam a szerződést, magamra kaptam az új munkaruhámat-ami egy ferraris pólóból és egy szintén ferraris baseball sapiból állt-és mentünk is dolgozni. A Toro Rossonál ezért ki fognak nyírni. Csak annyi a feladatom, hogy mindenhova kísérgetem Felipét és minden interjúját felveszem egy diktafonra. Könnyű! Habár azt senki nem közölte velem, hogy fárasztó is lesz. De rajta nem látszott, hogy fáradt lenne. Mindent mosolyogva csinált. Nem értem hogy csinálja. Hogy nem fárad el? Még az időmérő előtt kikönyörögtem Felipétől, hogy sok szerencsét kívánhassak Sebinek. Így beugrottam a Red Bullhoz. Nem akartak beengedni. Nehezen esett le, hogy az öltözékem miatt.
- Békével jöttem -emeltem fel a kezem megadóan
- Gyere csak be! - nevetett Christian Horner - Gondolom Sebastiant keresed. Mindjárt jön.
- Szia! - köszöntem mikor megláttam hogy közeledik
- Eltévesztetted a boxot. A Ferrari eggyel odébb van - mondta teljesen komolyan
- Tényleg? Nem mondod! - mondtam neki - Csak egy szerencsepuszit akarok adni - léptem hozzá közelebb Ő pedig hátrálni kezdett.
- Nem érintkezhetek egy Ferrarissal - mondta komolyan
- Hát akkor elnézést a zavarásért - húztam fel az orrom és dámákat megszégyenítő mozdulatokkal fordultam meg és indultam el kifelé. Ekkor Sebi elkapta a karom, maga felé fordított és megcsókolt.
- Áruló vagy - mondtam - Hozzáértél egy Ferrarishoz.
- Igen, de ezzel a ferrarissal járok. Nekem szabad - vigyorgott
- Engem viszont a Toro Rossonál meg fognak ölni ezért - mutattam magamra
- Megszokják majd. Ahogy én is.
Ezután visszamentem a Ferrarihoz, sok szerencsét kívántam Felipének is aztán kigurultak a fiúk.
Az eredményt illetően nem történt meglepetés. Marké a pole, Lewis lett a 2., a 3. pedig nagy örömömre Sebi lett. Felipe 8., Alonso pedig csak a 12. lett. Buemi 14., Jaime pedig 16. lett. Erre azért nem voltam olyan büszke. Na nem baj! Majd a futamon.
Felipe jó sok interjút adott. Ugyanakkor végeztek Sebivel így egyszerre mentünk vissza a szállodába.
- Hogy csináljátok, hogy még most is frissek vagytok? - kérdeztem már a szálloda liftjében
- Ez csak a külső. Hulla fáradtak vagyunk, de a külvilágnak ezt nem mutatjuk - mondta Felipe
- Csak nem fáradt vagy? - vigyorgott Sebi
- De. Megszokom én ezt a hajtást valaha? - kérdeztem
- Ha sokáig akarsz velünk maradni, akkor meg kell szoknod - mosolygott Seb
- Igyekszem - mondtam és elnyomtam egy ásítást
- Nyugi, nem hajtalak meg nagyon - mosolygott Felipe
- Drágám, te csak az autódat hajtsd meg - vigyorogtam rá, majd mindegyikünk ment a saját szobájába.
Vasárnap reggel már korán ki kellett mennem a pályára. Felipe már 7-kor csörgött. Ezért még elkapom. Egész nap rohangáltunk fel-alá. Csak pilótaparádén volt egy kis nyugtom. Egyszer csak Raffaela lépett hozzám.
- Annyiszor elképzeltem, hogy milyen lesz az esküvőnk. Annyit tervezgettem, annyira vártam hogy megtegye, hogy megkérje a kezem, de nem tette meg - mondta miközben az éppen előttünk elguruló kamiont nézte
- És ezt miért mondod el nekem? - kérdeztem értetlenül
- Mert most már tudom az okát, hogy miért nem akar elvenni. Miattad - mondta
- Mi? - kérdeztem kikerekedett szemekkel
- Fülig beléd van esve - mondta Elég meglepődött arcot vághattam, mert folytatta - Szerinted miért akarta, hogy mellette dolgozz? Személyesen ment el érted Magyarországra, ahelyett, hogy felhívott vagy felhívatott volna Nicolas-szal.
- De én Sebivel járok - mondtam még mindig meglepődve
- Ezt ő is tudja. Nem elcsábítani akar, csak minél közelebb akar lenni hozzád. Soha nem zilálna szét egy kapcsolatot és soha nem lenne képes megbántani megbántani valakit. Ezért nem szakít velem, mert nem akar megbántani. Ez az amit annyira szeretek benne - mosolygott szomorúan
Még mindíg képtelen voltam megszólalni. Sokkolt mindaz, amit Raffaela mondott.
- De miért nem mondta el? - kérdeztem
- Mert fél a visszautasítástól. Attól fél, ha elmondja azt amit érez te elutasítod és nem lesztek barátok sem. Inkább csak a barátod marad és így nem veszít le és a közeledben lehet.
- Te ezt olyan nyugodtan mondod el. Ordítanod kéne velem, de te mégis barátságos és kedves vagy. Ezt nem értem.
- Mert már azelőtt hogy találkoztatok volna éreztem, hogy már nem szeret. Mégis vele maradtam, mert én szeretem őt. Ez egy viszonzatlan szerelem. De ahogy látom az ő szerelme nem lesz viszonzatlan. - mosolygott rám - Beszélj vele!
Majd elment. Percekig álltam még ott. Teljesen összezavarodtam. De valamire rájöttem. Sebivel akarom pótolni Felipét. Akit igazán szeretek az Felipe. Miután véget ért a pilótaparádé nem tudtam Felipe szemébe nézni. Inkább Sebivel foglalkoztam. Úgy döntöttem megpróbálom elfelejteni Felipét és Sebivel próbálok boldog lenni. A futam alatt is az járt a fejemben, amit Raffaela mondott. A futam közepén azonban mégis elvonta valami a figyelmemet. Méghozzá Seb és Mark. Sebastian próbálta megelőzni Markot és összeakadtak. Sebi az ütközés után ki is esett. Nem mondom, elég ideges volt. Lewis megnyerte a futamot, Jenson második, Mark harmadik lett. Felipe a 7. Alonso pedig a 8. helyen ért célba. Az én fiaim nem szereztek pontot. Ismét. Jaime 12., Buemi 16. lett. Sebastian nagyon dühös volt. Még én sem tudtam megnyugtatni, de miután Mark bocsánatot kért, megnyugodott és kibékültek. Újra szent a béke a Red Bullnál. De mi lesz most velem? Hogy tudok most együtt dolgozni Felipével? Erre a kérdésre még keresem a választ. Remélem hamar megtalálom.