11. fejezet

Sziasztok!

Hosszú idő után újra jelentkezem. Sajnos vasárnap véget ért a 2011-es forma 1-es szezon és csak márciusban lesz legközelebb futam. Mit csinálok én addig? Hogy élem ezt túl? Talán úgy, hogy tovább írom a törijeimet. A ti kéréseteknek eleget téve folytatom Alexa történetét, de szeretném ha a fejezeteknél komiznátok. Csak ennyit kérek! 

Eddigi komijaitokat nagyon szépen köszönöm és várom továbbra is. Itt a következő lehetőség rá....

Puszi

Krimi88(Kriszti)

Alexa sisakja a versenyen

Alexa rucija a jótékonysági estélyen

Verseny és a beszélgetés az ex-szel

A pályán átöltöztünk, de eszembe jutott, hogy nincs bukósisakom. Ekkor Felipe a kezembe nyomott egyet. Először azt hittem, hogy az övéi közül egy, de miután jobban megnéztem megláttam rajta a saját nevemet és a mintázata is másabb volt egy kicsit. Mire rákérdeztem volna, hogy miért csináltatott nekem bukót, addigra már elment. Így hát felvettem és kigurultam a pályára. A rajtfelállás eldöntéséhez sorsot húztunk. Az első helyről Michael indult, mellőle Felipe, a 2. sorból Lewis és Fernando, a 3. sorból Seb és én indultunk. Kemény verseny volt. A rajtnál meg tudtam előzni Sebit és feljöttem az 5. helyre. Először Lewis-szal aztán Fernandoval csatáztam nagyot, de Ferrel összeakadtunk és kisodródtam és visszaestem az utolsó helyre, de újra nekirugaszkodtam és megelőztem Sebit, és a 4. helyre visszaeső Schumit is. Végül Lewis nyert, Felipe 2., Fernando pedig a harmadik lett. Én a 4. helyen futottam be a célba.

- Most már elhisszük, hogy tudsz gokartozni - vigyorgott Lewis

- Ó! Szóval nem hittétek el, hogy tényleg száguldozom? - nevettem Ekkor megcsörrent Felipe mobilja, pár másodperccel később pedig Fer mobilja. Félrevonultak telefonálni, én pedig beszélgetni kezdtem a srácokkal, de nem sokáig mert egy perc sem telt el és az én mobilom is megcsörrent. "Apu" felirat jelent meg a kijelzőn.

- Igen apu? - szóltam bele

- Hol vagy Alexandra? - kérdezte sürgetően

- Brazíliában - mondtam

- Azonnal haza kell jönnöd! Holnap este egy party-n kell részt vennünk. Az egész családomnak ott kell lennie. Kérlek amint lehet gyere haza! - mondta

- Jó! Úgysincs más választásom. Az esti géppel megyek - mondtam majd letettem

Mikor visszamentem a társasághoz Felipe bűnbánó arccal nézett rám.

- Sajnálom kicsim, de még ma vissza kell mennünk Fernandoval Maranelloba - mondta

- Az jó! - mondtam - Ez azért jó, mert nekem meg haza kell mennem valami hülye estély miatt - vágtam egy fintort

- Ez esetben jobb ha mi is hazamegyünk - mondta Michael

- Felipe, megadnád nekem Raffaela telefonszámát? - fordultam a szerelmemhez

- Miért van szükséged Raffa számára? - kérdezett vissza rémülten

- Szerinted? Fel akarom hívni, beszélni szeretnék vele - mondtam Nem kérdezett többet, inkább hazamentünk Felipéhez és felhívtam Raffaelát.

- Igen? - szólt bele a telefonba és nem tűnt szomorúnak

- Szia Raffaela, Alexa vagyok - szóltam bele

- Á! Szia! Hogyhogy felhívtál? Nem Felipével kéne romantikáznod? - kérdezte nevetve

- Sajnos nem. Neki Maranelloba kell mennie, nekem pedig haza, szóval ez befuccsolt. Majd máskor. És te hogy vagy?

- Köszönöm jól. Gondolom azért hívtál, mert bűntudatod van. Azt hiszed szomorú vagyok azért, mert füstbe ment az esküvőm ugye? De hiszed vagy sem egyáltalán nem szomorkodom. Megkönnyebbültem. Mindig meg akartam felelni Felipének amíg együtt voltunk. Meg akartam tartani és ez kifárasztott és boldogtalanná tett. Tudtam, hogy ő sem boldog velem, de nem tudtuk hogy fejezzük be. És most, hogy szabad vagyok sokkal vidámabb lettem. Nem a te hibád, hogy nem mentem férjhez. Igazából sokat köszönhetek neked. Évek óta nem éreztem ilyen felszabadultnak magam, most boldog vagyok és ez neked köszönhető. Szóval köszönöm! - mondta

- Hát... Erre nem számítottam. Nem is tudom mit mondjak. Nem mondom azt, hogy szívesen tettem, de örülök, hogy végül mégsem házasodtatok össze - mondtam meglepődve

- Hadd adjak egy jó tanácsot. Mindig minden helyzetben tarts ki. Sok olyan helyzet lesz ami ki fog borítani, de az amit Felipe iránt érzel segíteni fog.

- Ha valaki, akkor te tudod hogy megy ez. Köszönöm a jó tanácsot - mondtam

- Még valami! Szeresd őt nagyon. Megérdemli, hogy valaki a teljes szívéből szeresse és hogy ő is szerethessen - mondta

- Mindenkinél jobban szeretem - mondtam

- Örülök. Vigyázz rá és magadra is - mondta - Néha azért hívj fel!

- Vigyázok! Te is légy óvatos! Ígérem felhívlak. Szia - mondtam majd letettem

Délután elmentünk a csajokkal vásárolni és ismerkedni. Fernanda ellentéte az öcséinek, de pont ezért ő a nagy testvér. Ő az aki vigyázott rájuk és ha kellett észhez térítette őket ha hülyeséget csináltak. Rengeteget mesélt a kicsi korukról és tanácsot is adott, hogy hogy bánjak az öccsével. Rendkívül jól szórakoztam velük, de sajnos haza kellett mennem. Este repülőre szálltam és másnap délelőtt haza is értem. Lefeküdtem aludni, 6-kor pedig készülődni kezdtem. Egy fekete, hosszú spagettipántos ruhát vettem fel, ami flitterekkel volt díszítve és a szoknyarész jobb oldalon combközépig fel volt vágva. A hajamat feltűztem a sminkem szolid lett. Fél 8-kor aztán indultunk is az estélyre.Útközben tudtam meg, hogy a party egy jótékonysági estély az árvízkárosultak megsegítésére. Az estély során sok unalmas és gazdag emberrel kellett beszélgetnem, de a jótékonyság miatt megtettem. Apu több mint 2 millió forintot ajánlott fel. Éjfél körül hagytuk ott a party-t.

Szerda délelőtt Klau nézett be.

- Hallom új pasid van - vigyorgott

- Igen - vigyorogtam én is

- Mindent hallani akarok! - kíváncsiskodott Mindent elmeséltem neki és ő is örült nekünk. Ő is furcsállta Raffaela kedvességét, de szerinte is jó, hogy jóban vagyok a pasim exével. Egy ideig még beszélgettünk majd pakoltam és mentem is Valenciába. Felipe foglaltatott nekem szobát a szállodában. Gyorsan letusoltam és lefeküdtem aludni. Csütörtökön reggel Felipe kopogtatott a szobám ajtaján. Már Ferrari szerelésben volt és egy szál vörös rózsa volt a kezében, amit egy mosoly kíséretében át is adott. Majd együtt indultunk el a pályára.